Hatalmas lazasággal várja Magyarország a delta variáns berobbanását

Pár nap alatt lefelezte Magyarország a szigort

Július 3-ától nagyot változott az élet Magyarországon, ami a koronavírus terjedését lassító korlátozó intézkedéseket illeti. Ekkor lépett életbe a korlátozó intézkedések feloldásának legutóbbi lépcsőfoka (miután elérte Magyarország az 5,5 millió első oltotti számot), amivel szinte visszatért a teljes szabadság hazánkba. Ennek lényege, hogy július elejétől néhány kivételtől eltekintve megszűnt a kötelező maszkviselés (például az üzletekben és tömegközlekedésen sem kell), csökkent a védettségi igazolvány szerepe (lényegében már csak a tömegrendezvényekhez írják elő), megszűntek az üzletekre vonatkozó négyzetméter korlátozások.

Az Oxford Egyetem által készített (a korlátozó intézkedések erősségét, 0-tól 100-ig terjedő skálán, egységes nemzetközi módszertan szerint mérő)

szigorúsági index értéke 27,78 pontra csökkent a június végén látott 49,07 pontról.

Ez azt is jelenti (megnézve az idősoros adatokat), hogy 2020 márciusa (vagyis a vírus kezdeti megjelenésének napjai) óta most élnek a magyarok a leginkább megkötések nélkül. (A brit egyetem szakemberei a napokban frissítették a számokat, ennek köszönhetően már figyelembe tudták venni a legutóbbi magyar enyhítéseket.)

A lenti ábra alapján az is jól látható, hogy Magyarország bátrabb és nagyobb lépésekben lazított idén tavasszal és nyáron (és körülbelül 1 hónappal korábban), mint tavaly ilyenkor, ami összefüggésben van azzal, hogy május végéig rendkívül szépen futott fel az oltottak aránya a lakosság arányában. Azóta azonban az oltási kampány sikere lecsengett, és az átoltottság növekedése ellaposodott.

A jelentős lazításnak két olvasata is van Magyarország kilátásai szempontjából:

1. A viszonylag korai és nagy arányú újranyitás (amit a kormány az átoltottság relatív gyors felfutásával indokol) jót tehet a gazdaságnak: több ember veheti igénybe a szolgáltatásokat (már nem feltétel a védettségi igazolvány), nagyobb vásárlóerő csapódik le a boltokban, szélesebb értelemben véve a kiskereskedelemben. Ez segíti a fogyasztás gyorsabb felpörgését, és az újranyitás üzenete a bizalom helyreállításában is szerepet kap. Másodlagos hatása, hogy jól jár ezzel a költségvetés is, hiszen híznak a forgalmi típusú és szja-bevételek.

2. A másik olvasata viszont az, hogy miközben a delta variáns elszabadulása most forgatja fel Európa és szinte az egész világ járványhelyzetét, Magyarország várja ezt az egyik “leglazább” állapotban a korlátozások szigorúságát tekintve. A járványügyi kilátások tekintetében tehát ez nem egy jó jel, főleg annak fényében, hogy már szakmai és kormányzati körökben is az a konszenzus, hogy hazánkba is megérkezik a negyedik járványhullám. Közben jól látható, hogy az oltakozási hajlandóság látványos csökkenése miatt az átoltottság Magyarországon elakadt (nem véletlen, hogy új oltási programot hirdetett a kormány) és ha nem sikerül a negyedik hullám nagyobb felfutása előtt az átoltottság szintjét növelni, akkor annál súlyosabb lesz a következő hullán. A kormány ugyanis az átoltottság kezdeti gyors felfutására és relatív magas arányszámára építette fel a nyitási stratégiáját, amit kikezdhetnek a legújabb fejlemények.

Magyarország az egyik leglazább az egész világon

Az Our World in Data közel 180 országra kiterjedő gyűjtése alapján jelenleg Magyarország a 20. a szigorúsági index rangsorában (vagyis a lazább országok felső tizedében tartózkodik), de ha csak az európai országokat nézzük, akkor

Izland után Magyarországon vannak érvényben a legkisebb mértékben korlátozások.

Természetesen Magyarország nincs egyedül, az elmúlt hónapokban (áprilistól kezdődően) inkább lazítottak az európai országok az érvényben lévő szigoron, hazánk azonban kilóg az utolsó adat tekintetében. Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) néhány héttel ezelőtti jelentésében nem véletlenül adta ki figyelmeztetését. Megállapította ugyanis, hogy idén nyárra a koronavírus Indiában azonosított delta változata lesz a meghatározó egész Európában, ezért óvatosságra intette az egészségügyi hatóságokat, főleg annak fényében, hogy az európai országok ráléptek a járványügyi intézkedések határozott lazításának útjára.

A június végi állapotokhoz képest bekövetkezett közel 22 pontos csökkenés a magyar szigorúsági index tekintetében szintén kiemelkedő. Ilyen mértékű csökkenés még egyszer sem következett be a magyar mutatóban a járvány enyhülő szakaszában.

Nem véletlenül hoztuk ide az ECDC júniusi jelentését és az Oxford Egyetem által készített szigorúsági index magyar értékének nagy arányú csökkenését. Az ECDC szakértői ugyanis anyagukban modellszámításokat, forgatókönyvelemzéseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mi történik Európában a deltavariáns elterjedése miatt a járványgörbével (fertőzöttek száma 100 ezer főre vetítve), ha az országok különböző mértékben lazítanak, a május 24. és augusztus 31. közötti referenciaidőszakban. A szakemberek négy esetet vázoltak fel:

1. Ha a jelzett időszakban egyáltalán nem lazítanak a korlátozó intézkedéseken. (A lenti ábrán a szürke vonal.)

2. Ha a szigor 50%-ban enyhül május vége és szeptember 1. között. (Ez a kék vonal.)

3. Ha a szigor 50%-ban enyhül már július 1-jéig. (Ez a zöld vonal.)

4. Ha a szigor 100%-ban eltűnik szeptember elsejére. (Ez a narancssárga vonal.)

Május végén a szigorúsági index magyar értéke 49 pont volt, ez július elejére 27 pontra csökkent, ami 45%-os lazításnak felel meg. Ha az ECDC forgatókönyveit nézzük meg, akkor ez a magyar eset leginkább a zöld vonallal jelzett szcenárióhoz áll közel (igaz nem július 1. a lazítás napja, hanem július 3. és nem 50%-os a lazítás mértéke, hanem 45%). Ez alapján nem nehéz kikövetkeztetni, hogy amennyiben elfogadjuk az ECDC modellszámításait (és megbecsüljük a magyar helyzetben bekövetkező változásokat), akkor Magyarországon a következő járványhullám észrevehetően nagy lesz. Nyilván azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ECDC ábrája teljes Európára és ennek következtében az európai átoltottsági arányra vonatkozott, Magyarország pedig az uniós átlagnál jobban áll az átoltottság tekintetében (az első dózisban néhány százalékpont az előnyünk az EU-átlaghoz képest, viszont a 2 dózissal beoltottak arányában 16 százalékponttal verjük az uniós átlagot), ez pedig azt jelenti, hogy a lenti ábrát nem lehet analóg módon automatikusan Magyarország példájára kivetíteni, azonban valamennyire mégis iránymutató lehet a hazai járványkilátások szempontjából.

A koronavírus-fertőzési gyakoriság (100 ezer főre vetített napi fertőzöttszám) mutatójának várható alakulása a teljes Európai Unióban több korlátozás-enyhítő forgatókönyv esetén. Figyelembe véve, hogy az új variáns 50%-kal fertőzőképesebb és nem csökken a meglévő vakcinák hatásossága az új variánssal szemben.

Megelőzés és várható hazai reakciók

Ez tehát a mostani, kiinduló állapot. A magyarországi szigorúsági index kilátásait, vagyis a (most látható) szinte korlátozásmentes élet fennmaradását a járvány alakulása fogja befolyásolni (ez az, amikor futni kell a vírus után) és fordítva. Az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai pedig inkább abba az irányba mutatnak, hogy erősebben fog a mostaninál terjedni a vírus hazánkban is (ezt támasztják alá a fentebb bemutatott ECDC modellszámítások), az új hullám azonban az oltásoknak köszönhetően más lesz, elsősorban az oltatlanokat fogja támadni a fertőzés. Nagy kérdés, hogy a kormány erre a helyzetre milyen válaszokat fog adni. Ha az új járványhullám (és az ezzel járó esetleges nagyobb lezárások) megelőzésére helyezi a hangsúlyt (hogy ne mi fussunk a vírus után, hanem a vírus utánunk), akkor két komplex feladatot kellene egyszerre megoldania a kormánynak:

1. Elsődleges fontosságú a felvett vakcinák által már eddig kialakított védekezési képesség megerősítése, amihez a vakcináció újbóli felpörgetésére lenne szükség, célzott programokkal.

2. Aktív járványügyi tevékenység és módszeres vírusvariáns kutatás. A még időben azonosított lokális fertőzések azonosítása, és a továbbterjedés megakadályozása érdekében hatékony járványügyi intézkedések.

Korábbi cikkünkben előrevetítettük, hogy abban az esetben, ha a megelőzés stratégiája már nem jön szóba, mert a járvány exponenciálisan kezd el újra terjedni (ebben az esetben a kontaktkutatás, felderítés, láncolatok elvágása már nagyon nehéz), akkor ha lesz is bármilyen kormányzati reakció egy esetlegesen lényegesen romló járványügyi folyamatra, akkor az elsődlegesen az oltatlanok védelmében lesz (kommunikálva):

1. Ennek fényében logikus (első) lépés lehet a védettségi igazolvány szerepének újbóli növelése.

2. A maszkhasználat kötelező előírása ismét szélesebb körben.

3. A legutóbbi európai példák alapján pedig a beutazási korlátozások alkalmazása is a válaszok között szerepelhet, amennyiben szükség lesz ezekre.

Címlapkép: Vendégek egy étterem taraszán Tokaj belvárosában 2021. július 5-én. Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Read More